Egészséges életmód - kérdőíves felmérés

Kérdőív az egészséges életmódról 2019. december

Kérdőív az egészséges életmódról 2018. december (9. és 10. évfolyamos tanulók)

Életmód-kérdőív

Rövid értékelés

A kérdőívet a 9. és a 10. évfolyam 282 tanulója töltötte ki 2018 decemberében.

A témakörök:

Iskola, tanulás

A kérdések az iskola függvényében kényszerűen kialakuló életmódra, szokásokra vonatkoznak: mennyi időt vesz el az iskolába járás, van-e rendszeres délutáni elfoglaltságuk a diákoknak (s ha igen, mi az), mennyi időt töltenek átlagosan otthoni tanulással. A válaszokból kiderül, hogy a tanulók egy kisebb része esetében maga az iskolába járás is sok időt vesz el, s az otthoni készülésben nagyok a szélsőségek: a tanulók egy (kevésbé jelentős) része alig tanul otthon, jelentős részük viszont átlagosan két órát tanul minden nap, és hétvégén akár 4 vagy több órát is.

A legtöbb tanuló számára a reáltárgyak okoznak gondot, első helyen a matematika áll, ebből a válaszadók több mint fele segítséget igényelne.

Táplálkozás

A kérdőívben elsősorban az iskolai élet ritmusával összefüggő táplálkozási szokásokra vonatkozó kérdések vannak. Ami kiemelendő: a tanulók jelentős része otthon készített szendvicset eszik az iskolában, nem fogyaszt meleg ételt, napi rendszerességgel fogyaszt cukros üdítőket, és sokuk az első vagy a második szünetben eszik először, vagyis nem reggelizik.

Káros szenvedélyek

A dohányzásra, az alkoholfogyasztásra és a kábítószer kipróbálására kérdez rá 3 direkt kérdés. A válaszokból kiderül, hogy az alkoholfogyasztás bulik alkalmával a 9-10. évfolyamos tanulók több mint fele számára természetes, 19 %-uk rendszeresen vagy alkalmanként dohányzik és 8 %-uk kipróbált már valamilyen kábítószert.

Szabadidő

A szabadidős tevékenységeket két dia elemzi. Az első azt mutatja be, melyik tevékenységet átlagosan milyen gyakorisággal végzik a tanulók: napi rendszerességgel a sport, az internetezés és a videózás vezet, ritka a kulturális tevékenység (olvasás, koncert, mozi, színház, múzeum), de ritka a bulizás és a kirándulás is. A tanulók legtöbbje soha nem megy játékterembe, nem játszik hangszeren, nem dolgozik pénzért és nincs kézügyességet igénylő hobbija.  A második dia a szabadidős tevékenységet napi rendszerességgel végzők arányát mutatja: itt majdnem 100 %-os az internetezés választása, ezt követi a tévézés és a sport, az összes többi tevékenység napi rendszerességgel való végzése nem jellemző.

A szabadidőt a diákok nagy része a barátokkal, baráti társasággal tölti.

Közérzet, lelki egészség

Lelki problémáikat a diákok leginkább barátaikkal beszélik meg a kérdőív kérdésére adott válaszaik alapján, és egyáltalán nem avatják be a tanáraikat lelki életükbe.

Az iskolai közérzet meghatározója a fáradtság: a tanulók 89 %-a gyakran vagy mindig fáradtnak érzi magát reggel, és a tanulók majd 50 %-a érzi úgy gyakran vagy mindig, hogy iskolai napon kelteni kell. A többségnek jó az alkalmazkodókészsége (nem okoz gondot a tanárokhoz vagy a társakhoz való alkalmazkodás). Több mint 42 %-uk számára az iskolai élet gyakran unalmasnak és egyhangúnak tűnik.

A következő kérdésre adott válaszok viszont azt mutatják, hogy a többség ragaszkodik az osztályközösséghez, az iskolához és a tanárokhoz, még akkor is, ha arra az általános állításra, hogy „szeretek iskolába járni”, kevesen jelölték azt, hogy „nagy mértékben” vagy „teljes mértékben” jellemző rájuk, és sokan vélik úgy, hogy a tanárok túl sokat követelnek.

Az iskolai közérzetre vonatkozó következő kérdés méri fel, milyen tényezői jelennek meg a rossz közérzetnek: a kedvetlenség és az idegesség a leggyakoribb, de aggasztóan sokan érzik az alábbiakat: fejfájás, gyomorfájás, hátfájás, alvási problémák, tenyérizzadás.

Egészségtudatosság

A kérdések azt mérik fel, mit gondolnak a tanulók az egészségükről. Az egészséget leginkább befolyásoló tényezők szerintük a táplálkozás, a stressz, a dohányzás és a testmozgás. Többségük elméletben egészségtudatos, fogyasztanak egészséges ételeket, kerülik az egészségre káros szokásokat, rendszeresen sportolnak, bár nem vetik meg a nehéz ételeket és a cukros üdítőket.

Vélemények, javaslatok

Az utolsó blokk a tanulók véleményét, javaslataikat méri fel. Többségüket az egészségjavító testmozgás és a stesszcsökkentés témája érdekelné.

Két nyitott kérdés zárja a kérdőívet: „Van-e ötleted, mit tehetnél te magad azért, hogy egészségesebben élj?” és „Szerinted mit tehetne az iskola azért, hogy a tanulók egészségesebben éljenek?”

Az első kérdésre legtöbben azt válaszolták, hogy egészségesebben kellene táplálkozniuk, többet kellene mozogniuk és csökkenteni kellene a stresszt az életükben.

A második kérdésre több szépen megfogalmazott és jó néhány kevésbé szalonképes válasz is érkezett. Összességében megállapítható, hogy a tanulók jelentős része kifogásolja a büfé és a menza kínálatát, és változatos ötleteik vannak arra, hogyan kellene csökkenteni az iskolai terhelést (kevesebb tanítási óra, kevesebb tananyag, kevesebb tantárgy, kevesebb számonkérés, több megértés, több játék). Többen javasolják, hogy az iskola fejtsen ki kampánytevékenységet az egészséges életmód népszerűsítésére (plakátok, bemutatók, gyümölcs és zöldség osztása, egészségnap rendezése, a tanulók egészségi állapotának rendszeres felmérése). Néhányan az iskola rendjének átszervezését is javasolják (később kezdődjön a tanítás, ne legyen ennyi délutáni óra, legyenek hosszabb szünetek). Vannak, akik szerint még több és/vagy hatékonyabb testnevelés órára van szükség.