Fenntartható fejlődés

2018/2019-es tanév

Az amerikai lepkekabóca és a zöld vándorpoloska térhódítása - Palczert Zoltán 12.E osztályos tanuló projektmunkája

Pályázat!

A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium biológia-földrajz munkaközösség esszéíró pályázatot hirdet a fenntarthatósági témahét alkalmából a következő címekkel.

1. Milyen lesz a Kárpát-medence élővilága 2050-re?

2. Hogyan lehetek tudatos vásárló?

A pályaműveket maximum 2 oldal terjedelemben géppel írva várjuk a biológia szertárban 2019. március 20-ig.

Lehetőséget adunk arra, hogy a pályaművek iskolánk honlapján is megjelenjenek.

A biológia-földrajz munkaközösség

2017/2018-as tanév

Fenntarthatósági Témahét 2018. április 23-27.

1. Pályázat: A Globális klímaváltozás címmel házi digitális formátumú dolgozatok elkészítése a 9-12. évfolyam részére. Terjedelem: max. 2 oldal

2. Tematikus tanórák:

​

A globális felmelegedés

Globális felmelegedésnek a felszínközeli légrétegek (troposzféra), az óceánok, vizek átlaghőmérsékletének (folyamatos) növekedését nevezzük.
Becslések szerint az elkövetkezendő 50-100 évben akár 5- 6 Celsius- fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.

A körülbelül 1950-es évektől kezdődött folyamatot az emberi tevékenységeknek „köszönhetjük”, ugyanis az üvegházhatású gázoknak a koncentrációja megnövekedett, (például óriási mennyiségben használunk minden nap fosszilis eredetű energiahordozókat).

A felmelegedés a következőképpen működik: a napsugarak elérik a Föld felszínét, azok pedig visszaverődnek, de egy részüknek a kijutását a korábban említett üvegházhatású gázok (mint például a szén-dioxid) megakadályozzák, ezt nevezzük üvegházhatásnak.

A fák (és növények) fontos szerepet játszhatnának ennek megakadályozásában (oxigéntermelő fotoszintézis), ha nem vágnának ki egyre többet. Így a helyzet csak tovább súlyosbodik.
 

Hatások, következmények

A globális felmelegedés a legnagyobb, legkomolyabb veszélyt jelenti mind a Földre, mind a lakosaira:
A szárazföldeket gyakran sújthatja aszály, a szélsőséges időjárásban gyakoriak, már-már általánosak lesznek például a földcsuszamlások, a rendkívüli csapadékok, esetleg a hurrikánok, és így tovább…

A jégsapkák olvadásáról nem is beszélve: megnő a tengervízszint, ezzel szigeteket a víz alá sodorva, lakhatatlanná téve, parti házak, lakóhelyek kerülhetnek víz alá.
Nyílván a sarki vidékek egyes állatfajok lakóhelyeként szolgálnak, így azok eltűnése a fajok kipusztulásához vezethet (plusz a rájuk vadászó állatok sem élhetik így túl).

Mit tehetünk ellene?
A felmelegedést mi, az ember indítottuk be, és mi is tudjuk leállítani:

Víz-, és energiatakarékosság
Az energiatermelés rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki, de vannak olyan módszerek, amikkel csökkenteni lehet ezek mértékét. Én próbálok arra törekedni, hogy minél több olyan ételt egyek, ami hidegen is fogyasztható. Tanulni még a világosban megpróbálok, hogy a mesterséges fényforrások használatát is csökkentsem. Nálunk a családban van egy időkorlát, ami a fürdésre vonatkozik, így nem használunk feleslegesen több vizet a kelleténél.

Hulladék
A szelektív hulladékgyűjtés nagyon fontos, hiszen egy-egy termék, csomagolás elkészítése energiát igényel, és újabb nyersanyagot. A szelektíven gyűjtött hulladék újrafeldolgozásra kerül, így kevesebb nyersanyag használódik fel elkészítésükkor.

Növények
Korábban leírtam, hogy a növények (különösen a fák) nagyon hasznosak, ezért megóvásuk és telepítésük nagyon fontos, aminek mindennapos dolognak kéne lennie. Mi egy panelházban lakunk, ezért a lehetőség, hogy fákat ültessünk a közelben nem igazán kivitelezhető, de ez nem gátolja meg azt, hogy az erkélyen ne ültethessünk kisebb növényeket, virágokat. Az én szobámban 9 kisebb-nagyobb növény is megtalálható, és a közeljövőben többet is szeretnék ültetni.

Szén-dioxid kibocsátás
A CO₂-kibocsátást csökkenteni lehet több módon is, én a biciklit használva, gyalogolva jutok el olyan helyre inkább, amit ugyan autóval, tömegközlekedéssel is meg lehet közelíteni.

Készítette: Győri Mátyás 10. F osztály